Szinte naponta megkapom ugyanezt a kérdést, csak mindig más formában. Milyen típusú önéletrajzot írjak? Milyen betűtípust használjak? Mekkora sorköz legyen? A kérdések több mint fele a külalakra irányul, holott nem ez alapvetően a döntő.
A tartalom. Ez, ami a fontos. Tupírozhatjuk, szépíthetjük, hosszabbíthatunk időszakokat, túlozhatunk pozíciókat, de a lényeg a tartalom lesz: tapasztalataink, iskoláink, képességeink és készségeink. Nyilván, fontos, hogy ezeket jól is tálaljuk, a körítés, a díszítés, ezeket mind meg lehet tanulni, el lehet sajátítani. Persze, egyedi arculattal ki lehet tűnni a pályázói tömegből, ez is egy eszköz. Én magam azonban jobban preferálom a sallangmentes, egyszerű, letisztult anyagokat, ahol tisztán látszik a lényeg.
A "púderezett" önéletrajzoktól az az érzésem támad, mintha takargatni akarna valamit. Ha az ember alaposan átnézett ezer önéletrajzot és találkozott sok-sok hozzájuk tartozó emberrel, egy idő után úgy olvas a formák, a sorok között, mint a grafológus az írásképben. Igen, az önéletrajz alakja, rendezettsége árulkodik rólunk, mit emelünk ki, mit rejtegetünk...
Egyik "kedvencem" az utóbbi időben az életkor. Sokan kihagyják, születési dátumot sem tüntetnek fel. Néhány magyarázatot látok: nem akar fiatalnak vagy idősebbnek tűnni, szeretné kevésbé láttatni, hogy gyermekvállalás előtt áll. Ez alapvetően nem is gond, de sok esetben motoszkál az emberben, vajon miért is maradt ki? Egy egyszerű "trükkel" pedig az iskolákból nagyjából kisakkozható az adat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.