Egyre több állásajánlatról érkezik visszajelzésként, hogy nem a szaktudás alapján ítélik meg a munkára jelentkezőket, hanem szimpátia alapján. Valóban mindegy, hogy mennyire képzett és mennyire profi az ember a szakmájában, nem az alapján fog bekerülni egy jó munkahelyre? Lehet, hogy inkább felvesznek egy analfabétát csak azért, mert ő jobban tetszik?
Aki így tesz és valóban a szimpátia kerül előrébb a szakmai vonalnál, hatalmas hibát vét. Egyrészt cégen belül rögtön indulnak a pletykák, hogy csak dekorációnak lett felvéve az új kolléga és ez sem neki, sem a főnökének nem a legjobb image. Másrészt, ha nem képes ellátni feladatkörét, "kárt" okoz a cégnek.
Természetesen a jó megjelenés elengedhetetlenül szükséges, ez rendben van. Legyen a jelentkező ápolt, jól öltözött, üzleties, ha szükséges. Ezen felül azonban csak akkor lehet elvárás külső jegy (tetoválás, fogak épsége, stb.), ha például közvetlen napi ügyfélkapcsolatban van, munkájának döntő része múlik a személyes benyomáson. Nemrég egy jelölt konkrétan büdös volt, többek szerint is, mit lehet ilyen esetben tenni, hogyan lehet ezt számára visszajelezni?
Még egy gondolat, a szimpátia mentén: én magam is szoktam vezetőknek javasolni, hogy ítéljenek szimpátia alapján, DE azzal a fontos kikötéssel, hogy ugyanazon szakmai elvárásokat kell teljesítenie minden jelöltnek. Ha két azonos képességű jelölt közül pedig a szimpatikusabbat választják, ne törjünk felettük pálcát, hiszen napi 8-9 órában kell együtt dolgozni. Ha pedig már az elején unszimpatikusak vagyunk a főnöknek, szeretnénk tőle állásajánlatot kapni?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.