Rengeteget beszélünk a válságról, hatásairól, meddig tart még. Ami karrierünket érinti, egy fontos dologra biztosan rámutat: alkalmazkodásra és rugalmasságra van szükség. Sok munkakört alapjaiban változtattak meg, sokan maradtak állás nélkül. Gyakran csak úgy tudott maradni valaki, hogy fél vagy egészében mást kell csinálnia. A hosszú állástalanság miatt esetleg olyan munkát kellett bevállalnia, amit más helyzetben nem fogadott volna el.
Számomra ennek az üzenete a rugalmasság. Azok jutnak hosszabb távon sikerre, akik nem keresik folyton az összes paraméter teljesülését, akiknek nem minden munkahelye egy álom. Nyilván fontos, hogy hosszútávú elképzeléseinkbe legalább részben illeszkedjen, de ne felejtsük el, egy új feladatkör új lehetőségeket is rejt magában. Kiderülhet, hogy más területen még tehetségesebbek vagyunk, nagyobb sikerélményt okoz számunkra, vagy épp saját magunkról derülnek ki olyan tulajdonságok, amik korábban soha. Ez utóbbi talán a legfontosabb. Az eltérő feladatok elfogadásával a komfortzónánkat feszegetjük, de képesek lehetünk olyan dolgok elsajátítására, amikre álmunkban sem gondoltunk volna. Igen, ez néha fájdalmas, nem túl kényelmes, konfliktusokkal járhat. Mégis azt mondom, megéri.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.