Rengeteg típuskérdés hangzik el egy interjún, rengeteg típusválasz van, erről azonban lehetőség szerint lebeszélnék mindenkit. Az interjúztató nemcsak arra kíváncsi, mit nem tud a jelölt, hanem mit tud pontosan, mennyire illik bele ez a pozícióról kialakított képbe. Sokkal érdemesebb őszinte válaszokat adni, mert később hatalmas csalódás érheti az embert. Ha megjátssza magát az interjún, ha szerepet játszik, nehéz megismerni. Sablonválaszokkal reagál, közhelyeket hangoztat. Idézek néhányat:

* Nagyon szeretem a csapatmunkát
* Szeretek csapatban dolgozni
* Szeretek/szeretnék emberekkel foglalkozni
* Szeretek sikeres lenni
* Dinamikus egyéniség vagyok
* Nagyon szeretem a kihívásokat
* Mindig, minden helyzetben magamat adom
* Azért szeretnék x munkakörben dolgozni, mert ez a terület nagyon kreatív
* Valami irodai munkát szeretnék
* Szeretnék multicégnél, nemzetközi környezetben dolgozni
* Nem szeretnék a lakhelyemtől messze dolgozni
* Nagyon ambiciózusnak tartom magamat
* Mindig elérem a kitűzött célokat
* Minden helyzetben könnyen feltalálom magam
(forrás: Jobpilot Pályacsúcs magazin)

Sokkal előnyösebb, ha már az interjún kiderülnek egy pályázó tulajdonságai, személyiségjegyei: ha az interjú után is teljesíti a feltételeket, akkor az neki is jó, hiszen olyan munkát találtunk, ami passzol hozzá. Ha nem sikerül megismerni, őszinte válaszokat kapni, egy nagy kérdőjel marad az interjúztatóban… Lehet szépíteni, lehet olyan dolgokat mondani, amikben csak közreműködtünk, de óvatosan - egy szakmai kérdéssel például könnyen csapdába kerülhetünk. Senki sem tökéletes, minden interjúalanynak vannak hibái.

Ha viszont illetlen vagy oda nem illő kérdést kapunk, visszakérdezhetünk mi is, az udvariassági kereteken belül, hogy ez az információ miért fontos alkalmazásunk szempontjából. Ilyen esetekben nem feltétlen kell őszinte választ adnunk, kitérhetünk előle vagy kegyes hazugsággal reagálhatunk.