Ha felmondanak nekünk vagy nálunk telik be a pohár, totál idegesek vagyunk, csak minél hamarabb megszabadulni ettől a munkahelytől. Az utolsó napokban már minden irritál minket, elegünk van az egészből, a főnök is még cseszeget. Sajnos ebben a helyzetben könnyen eldurran az agyunk, olyan dolgokat mondunk vagy teszünk, amiket később mi is megbánunk. Kerülhetjük is a munkát nagy ívben, hiszen már úgyse számít - mégis azt mondom, NE tegyük. 

Miért fontosak ezek a napok is? Pontosan azért, mert az utolsó benyomás felülírhatja a rólunk kialakult képet, még akkor is, ha hosszú évek munkája volt ez, vagy nem volt annyira pozitív. Nyilván nem kell már megfeszülni a melóban vagy rengeteg túl órát vállalni, de próbáljuk meg a normális munkatempót fenntartani. Jópofizni sem kell, hiszen visszatetszést kelthet - korrekt viszonyt kell fenntartani.

Két dolog miatt is lényeges ez: egyrészt hozhatja úgy a sors, hogy szeretnénk visszakerülni a céghez. Ebben az esetben nyilván megkérdezik a korábbi vezetőt vagy akik ismertek minket. Nem szeretnénk ilyenkor visszahallani: "igen, emlékszem, nagyon gáz volt, ahogy elment". Lehet, hogy egy új helyen referenciát is kérnek tőlünk - nehéz visszakulcsolni a korábbi céghez, ha nem voltunk fairek.

Másrészt, pláne egyes szakmákban, egy idő után "körbeérünk": adott számú helyen forognak limitált létszámban a szakemberek. A kapcsolatrendszerből kifolyólag pedig könnyen utánakérdeznek, milyenek voltunk előző munkahelyünkön, hiszen az ismerős ismerőse is kiváló információforrás lehet. Az iwiw/facebook pedig tálcán kínálja, hogy nevünkre rákeresve hamar legyenek akár közös ismerősök is...