Bizonyára ismerős pillanatok: interneten elküldtem egy önéletrajzot, és nem jön rá válasz. Telnek, múlnak a napok, a hirdetés lassan letelik, még mindig semmi. Jó esetben egy automatikus rendszerüzenet érkezik, rossz esetben semmi. És a semmiből tudjuk már, hogy sajnos ismét nem ránk esett a választás...

És jönnek a kérdések bennem: El sem olvassák? Érdemes esetleg rájuk telefonálni többször? Egyáltalán, mi tart ennyi ideig?

A pozíciók többségére akár több száz önéletrajz is összegyűlik. Ez általában a HR-es munkatárs vagy az adott vezető elkezdi áttekinteni. A jelentkezők létszáma miatt általában három kategóriába sorolják őket, mint képzeletbeli dobozok. Az elsőbe kerülnek azok, akik már a kiírt elvárásoknak sem felelnek meg. A másodikba, akik megfelelnek, de nincsen kiemelkedő előnyük. A harmadikba, akik (önéletrajz alapján) megfelelőek és valami miatt ki is tűnnek. Sokféle statisztikát láttam már, de tény: egy-egy pályázat áttekintésére néhány másodperc áll rendelkezésre, ezért is fontos, hogy irányítsuk a figyelmet, emeljük ki a legfontosabb részeket az anyagunkban, hogy a kulcsszavak segítségével még hatékonyabb legyen pályázatunk.

A válasz tehát az, hogy igen, elolvassák, de általában nem sok idő jut az elbírálásra. A betelefonálást csak egyes kiemelt esetekben javaslom, ellenkező esetben magas telefonszámlát érhetünk el és lehet, hogy ellentétes hatást váltunk ki... Ha valóban álomállás a számunkra és ideális jelöltnek látjuk magunkat, ragadjunk telefont. Ne legyünk azonban túlzottan rámenősek, érdeklődjünk inkább a folyamatról, hol tart a dolog, mire számíthatunk.