Az intelligenciát gyakran emlegetjük: mennyire okos valaki, hogyan lát át helyzeteket, összefüggéseket, milyen gyorsan tanul, stb. A vezetők esetében viszont legalább ennyire fontos az érzelmi intelligencia megléte. Keressünk erre definíciót:
Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény.
Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha "bánni tudunk" az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Én három szintet határoznék meg, amit egy vezető elérhet. Az első fokozat, amikor saját magán sem képes uralkodni, folyamatos hangulatingadozásai vannak, üvöltözik vagy épp fütyörészik, magába roskad vagy épp túlpörög. Sem az önkontrollja, sem az önismerete nincs a helyén, ez összességében rossz hatással van beosztottjaira. Nem veszi figyelembe az ő érzéseiket, nem is érdekli őket, ráadásul kiszámíthatatlan.
A következő fokozat, amikor magával tisztában van, de nem sok empátiával rendelkezik. Elsőre tipikusan egy mérnök vezető jelent meg előttem, aki abszolút normálisan viselkedik, kiegyensúlyozott, de nagy együttérzésre ne számítsunk tőle. Ő jól van magában, de mások vagy nem érdeklik, vagy túl bonyolultak. Nem rosszindulatból teszi ezt, az érzelmi intelligencia alacsonyabb szintje miatt nem is érti, miről beszélnek beosztottjai, nincs közös hangnem.
A harmadik és egyben utolsó fokozat, amikor a vezető tisztában van magával és tud bánni az emberekkel is. Félreértés ne essék, a gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk folyton. Lehet ő is kíméletlen, jobb teljesítményre sarkalló vagy akár üvöltözhet is adott helyzetben - viszont ő pontosan tudja, milyen hatást vált ez ki az emberekből és megfelelően alkalmazza ezeket az eszközöket. Ami erősíti, hogy hajlandó nemcsak a tükörbe nézni, hanem mások elé is tükröt tartani.
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan lehet ezt fejleszteni. Minden helyzetre érvényes igazságot nem tudok megfogalmazni, de a vezető önismerete kulcskérdés, mivel ezzel már a középső szintet elérheti. Az emberekkel való bánásmód pedig bizonyos vezetői tréningekkel fejleszthető, de ehhez nyitottság, rugalmasság, a visszajelzések befogadása feltétlenül szükséges a részéről.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.