Fizetési igény megjelölése

Részben egyetértek vele, részben azonban nem. Magyarországon jellemzően titkosak a fizetések, nagyon kevés hirdetésben szerepel a valós juttatások összege. Ez egyrészt azt eredményezi, hogy olyanok is jelentkeznek, akik (akár teljes joggal) magasabb bért kérnének, mint adható. Ezért szokták előre kérni. A legtöbb cégnél egy adott sávban mozognak a bérek, ami rengeteg tényezőtől függ (tapasztalat, felelősségi szint, konkrét feladatok, stb.).

Azért nem értek egyet az előzetes fizetési igénnyel, mert még nem ismeri a jelentkező az adott pozíció pontos paramétereit, egy álláshirdetés ehhez kevés. Az interjún viszont, ahol már elmondjuk neki a részleteket, kérhető bérigény, hiszen neki is lehetnek kérdései, melyek alapján világos és egyértelmű képet kaphat a munkáról.

Sokan kérdezik, mi alapján határozzák meg, mit mondjanak, ha rákérdeznek. Két számot is javasolnék. Egyrészt nagyjából mindenki ki tudja számítani, mi az az életszínvonal, amit szeretne fenntartani és megfinanszírozni. Amiből ki tudja fizetni a hiteleit is. Hívjuk ezt "létminimumnak". A másik összeg, amit tapasztalatai birtokában, szakmai szempontból próbáljon meghatározni. Tájékozódjon kollégáktól, más szakemberektől, keressen a neten most már több helyen elérhető statisztikákban, munkaerő-közvetítőnél, stb.

A cégek alapvetően juttatási csomagban gondolkoznak, tehát mi az összes juttatás pénzbeli értéke: fizetés, jutalmak, étkezési jegy, biztosítás, cafeteria és még sorolhatnám. Nyilván ezek egy része adózási szempontból kedvezőbb. 

A lényeg tehát, ha fizetési igényre rákérdeznek, először próbáljuk meg pontosan kipuhatolni, mi a munka, milyen feladatok, milyen időbeosztás, stb. Ennek fényében tudunk összeget mondani, amit szakmai szempontból meghatároztunk. A "létminimumot" pedig tartsuk fejben, a később ajánlattételnél legyen szemünk előtt. Lehetőleg bruttó összegeket adjunk meg mindenhol, és határozzuk meg, hogy plusz juttatásokkal vagy anélkül számoltunk.